A mai nap

Marci ma negyed nyolc körült kelt,ami az elmúlt hónapok után szinte rekordnak számít. Fél hét körül hallottam a szobájából a szokásos reggeli anyaaaa,anyaaa-át. Kivártam,visszaszundizott.
A reggeli hancúr közben a nagyágyon már szakadatlanul követelte: tee-teee (tej).
Be is cuppantotta a 2 dl babatejcijét és indulhatott a nap.
Délelőtt bevásároltunk.Annyira édes Marci,ahogy kommentálja szavakkal,hangokkal amit éppen lát.
Valahogy így:brümmm-brümmm (igen,elindultunk),kúcs (apa slusszkulcsa a helyén), tóóól (adja oda apa azt az érdekes fémtollat a kesztyűtartóból), busz (elment mellettünk egy busz), bácsi (igen bácsi vezette), buksiját ütgeti (elment mellettünk egy motoros,akin bukósisak volt) apa (apa vegyen ki a kocsiból) aaama (meglátta a boltban az almát)......és így tovább.
Ja és jut eszembe újabb szavakkal bővült Marci szókincse:kesz (keksz), tóta (torta), sütn (süti). No comment.
11 körül már naggyon éhesnek érezte magát,így nem lehetett elrángatni a hűtő elől. Dilemma: ha adok neki egy kis valamit,pl. gyümit,akkor nem eszik ebédet. Megoldás: 11-kor asztalhoz ülünk ebédelni. Így sem evett túl sokat,a zöldségleves után kidőlt. Így kommentálta: ennyi-hó pityi. Lefordítva: köszönöm,nem eszem többet az ebédből menjünk aludni.
Annyira bírom,hogy így megérteti már magát. És valóban ahogy letettem a kiságyba,már aludt is. Sokat-sokat. Felkelés után bepótolta az ebédet,bevágott egy nagy adag töltött paprikát krumplival és ilyenkor én ollllllyan boldog vagyok. (mármint,hogy eszik normális főtt kaját).
Utána egész délután mamival csaviztunk. Angolturi,belváros,szakadó eső.....Mindegy szupi volt.
A turiban Marcinak be sem állt a szája. Vigyorog,haverkodik egy nénivel,egyértelműen rámutat és azt mondja: Bácsi. Hát a néni egy kicsit zokon vette. Nem baj,télleg nem volt túl nénis kinézete....
Este még meglátogattuk dédimamát,ahol szintén történt egy "nagy" dolog. Játék közben Marci egyszer csak rámnézett és így szólt: "ó-ó kaka".Benéztem a pelusba és télleg volt kaki. Ügyesen jelezte,az meg már részletkérdés (még),hogy csak utána (vagy épp közben??).
Ezért este hazaérve, fürdi előtt nagy bőszen biliztünk....egyenlőre eredménytelenül.
8-ra már teljesen kidőlt a kiscicám,szinte percek alatt elaludt. Nem tudom milyen éjjelnek nézünk elébe,mert nagyon beindultak azok a fránya szemfogak......

:-))))))

Na mi annyira vártuk a nyarat,hogy észre sem vettük,hogy jippijééé itt is van.
Mindezalatt annyi minden történt velünk. Megpróbálom röviden összefoglalni az elmúlt egy hónapot.
Pünkösdkor meglátogattuk öcsikémet Kaposváron,három napig tehermentesítve voltam. Marci egész jól viselte a hosszú utat,bár egy fél zacsó "kukac" azért kellet a teljes sikerhez. Kirándultunk Pécsre,sétáltunk,sokat játszottunk,nevettünk. Hétfőn meghallgattuk Mána (Máté)vizsgaistentiszteletét (már nincs egy hónap és lelkésszé szentelik), nagyon megható volt. Utána jót ebédeltünk,Marci majdnem elpusztított egy teljes gyerek adag párizsi pulykamellet vegyes körettel. Majd a délutáni szunyókálást kihasználva hazarobogtunk....
Volt egy kis betegeskedésünk is. Két hét állandó hőemelkedés után elmentünk a doktornénihez,ott átestünk egy horrorisztikus vérvételen (a fejéből!). Hála Istennek semmi komoly,csak egy kis vírusfertőzést mutattak ki.Plussz vashiány,így azóta is küzdünk a Maltofer cseppek napi beadásával. Mindenből kiérződik az íze, bármibe belekeverem első falat után szájzár.....
Most jönnek a kopp-kopp lekopogós dolgok. Marci átalussza az éjszakát,elhagyta az iszonyatos hajnali keléseit, általában fél 7-kor ébred. Megzabálom,ahogy kiabál át a szobájából:Ana,ana,apa!!!!!
Délben hol hosszabbat,hol rövidebbet szunyókál,aztán egész nap nincs megállás. Szalad fel-alá.
Az elmúlt napok örömhíre,hogy rövid távon tudunk kézenfogva sétálni,ugyanis eddig szó sem lehetett arról,hogy valakinak is megfogja a kezét kint szaladgálva.
Szókincse napról napra bővül: busz,eper (bár nem eszi meg), iszi ,szia, néni,bácsi......
Én pedig napról napra szerelmesebb leszek belé!!!!!