Mivel már erre a tavaszra Marci nagyfiúvá cseperedett a levegőzések nagy része már nem az "ülök a babakocsiban és nézelődök" szintjén zajlanak. (nem mintha korábban ez annyira meghatározó lett volna).
Helyette, "ha adsz egy kiflit a kezembe,akkor egy kicsit ülök a babakocsiban és nézelődök".Ha nem,akkor a lakásból kiérve,Marci mást sem hajtogat csak azt,hogy:IN-TA,PA-TA (gyengébbek kedvéért ez gyermekemnél a Hinta,Palintát jelenti eredeti ritmusában).Tehát irány a játszótér,amit meglátva Marci hatalmas lelkesedéssel fogad. Először hintázunk,ha épp nem foglalt,de ha igen akkor sem raplizik a drága,hanem keres magának más játékot.
Homokozó:hát ezt is szoknom kellett,hogy a gyerek tetőtől talpig szutykos lesz. Először így reagáltam:"óvatosan kisfiam,ne ülj le,ne nyúlj bele....stb" Mire rájöttem,hogy héééé,ezeket betartva elég nehéz szegénynek homokozni,és pont az az élmény,hogy tapogatja,szórja a homokot és persze mászik benne.
Olyan kis édes,ahogy elmélyülten játszik.
Másik vicces dolog,hogyha labdát lát,heves mutogatással mondja,hogy GÓÓÓ, GÓÓÓ (gyengébbek kedvéért gól), és szalad felé.
Itthon ha labdáztunk, mondtuk neki,hogy rúgj nagyot a labdába. Ha sikerült eltalálnia kiáltottuk,hogy ezaz,gól! Így a labdát ezzel a szóval kötötte össze.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése