2008 szilvesztere után már teljes készenlétben álltunk (Balázs és én),kórházi csomag összepakolva. Minden este izgalommal teli feküdtünk le (elszopogatva egy Rennie tablettát), és már vagy ezerszer átbeszéltük,hogy mi lesz,hogy lesz ha indulnunk kell a kórházba......
Persze még sok-sok időnk volt január 26-ig,de hát sosem lehet tudni,mikor is akar a "piciny" (3900 gr-ra saccolt) fiacskánk kibújni.
Hát nem akart. Eljött a január 26,méhszáj totál zárva.Naponta Nst,minden ok,várunk....
Január 30-án szombaton furcsa "fájdalmak"(a későbbiek után igazán vicces,hogy akkor így neveztem őket) jöttek. De mivel egy idő után békésen elaludtam (talán még senkinek nem volt olyan szerencséje,hogy elalszik és reggelre arra ébred,hogy megszült...),hát az a nap is eltelt.
Bezzeg a másnap éjszaka...mértem a fájásokat,egyre gyakrabban jöttek,mi meg vártunk,vártunk.....Hajnali négykor úgy döntöttünk itt az idő,irány a kórház.
Megvizsgáltak,szokásos procedúra,stb.
Egy mondat,amit máig nem felejtek el: "Na majd ha négyszer ennyire fog fájni,akkor jön a szülés"Naneeeee. (tényleg így lett)
Megkaptuk az apás szülőszobát.Eleinte nevetgéltünk,néztük,hogy milyen nagy pelyhekben esik a hó,aztán később nem nevetgéltünk és a havazás sem érdekelt senkit.....
Az idő meg csak telt,telt,de babó nem sietett kifelé...
Oxitocin,burokrepesztés,na innen inkább már férjem elmondásai alapján vannak emlékeim.
"Na mi újság van Petra,mondjon valami jót" ekkor már délután 5 óra is elmúlt .Mit is mondhattam volna....(legyen már vééééége!!)
"akkor én mondok valami jót,mindjárt meglesz a babájuk" -és így is történt.
17.45-kor megszületett életünk értelme Marcell,akit annyira nagyon vártunk.3900gr-al és 53 cm-rel.
Rátették a mellkasomra,olyan picuri volt és olyan gyönyörű. Apukája minden korábbi tiltakozása ellenére elvágta a köldökzsinórt és büszkén vitte megmutatni fiát az újdonsült Nagymaminak és Nagypapinak.
Nagyon-nagyon hálás vagyok férjemnek,aki segítsége és jelenléte a legtöbbet jelentette számomra!!!!
Sajnos a kórházi tartózkodásunk hosszabbra sikeredett a tervezettnél,mert Marci besárgult. Sebaj,a következő hétvégét,már otthon tölthettük,hármasban. Majd négyesben,köszönet a sok-sok segítségért a nagymamiknak....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése